Lakosság csökkenése. Kivándorlás Amerikába.
Lakosság csökkenése. Kivándorlás Amerikába.
Az abauj-tornavármegyei lakosság csökkenésének oka nem annyira a természeti viszonyokban, nem a születések kevesebb voltában, a nagyobb foku halálozásban, nem is annyira a filloxeravész előidézte kiköltözésben rejlik, mint inkább az amerikai kivándorlásban. Egyedül Meczenzéfen vehetjük föl a nagyobb kivándorlás okául a kisipar hanyatlását; másfelé azonban, mint azt egyes gyárteleppel biró helységeknél tapasztaljuk, a réginél nagyobb iparos kontingenst teremtett az utóbbi évtizedben fejlődött gyáripar. Az amerikai kivándorlók legnagyobb része földművesekből került ki. Az 1870–1880-iki időszakban az Amerikában kinálkozó bő keresetforrások tömegesen szólitották a tengerentúlra a felvidéki népet; a kivándorlottak családjaihoz nagy mennyiségben érkező pénzküldemény állandó csábító eszköz volt. A kivándorlásokban az utóbbi években lassu apadás állott be ugyan; de ez csak részben tulajdonitható a kivándorlók elleni szigoru rendszabályoknak; 368inkább az az oka, hogy az amerikai bánya- és iparválság következtében megnehezült életmód, nemkülönben az Egyesült Államoknak a bevándorlók ellen alkalmazott szigoru törvényei elvették a szerencsekeresők kedvét a könnyelmü vándorúttól.
A kivándorlás leginkább a 20–40 év közt levő korcsoportokat, tehát a munkabiró emberek számát apasztotta; a férfiakét nagyobb mértékben, mint a nőkét. A kivándorlók egy része arra számitott, hogy megszedvén magát Amerikában, visszatér boldogultan családja körébe. Ezektől eredtek a mult évtizedben érkezett nagyobb mennyiségü pénzküldemények. Ámde a legtöbb, vagy azért, mert jó helyzetbe jutott, vagy mert nem birt már visszatérni, künn maradt, itt hagyván végképen övéit. Csak a kisebb rész hívta ki Amerikába családját is. Ezért találta az 1890-iki népszámlálás oly aránytalanul többnek a nők számát. A míg Magyarországon általában 1028 nő jut 1000 férfira, Abauj-Torna vármegyében 1148-ra szökken az arány.
