Magyarok.
Magyarok.
A magyarság zöme Abauj-Torna vármegyében csak néhány kicsi és egyre fogyó népszigettől megszakított egybefüggő tömegben lakik. Legmagyarabb része a gönczi járás, vagyis a Hegyalja, a Gönczi-patak és a Szerencs-patak völgye a Hernád balpartjáig; azután a régi Torna vármegye, a mai tornai járás, tehát a Torna és a Közép-Bódva völgye. A gönczi járásban csak elvétve találunk idegen elemet, 1–2%-ot. Egyetlen községben, Regéczkén van 9% tót; Abauj-Szántón német és tót együtt 2%, Vizsolyban és Göncz-Ruszkán 2% tót, Kéren 1% tót, Szent István-Baksán 4% német. Más községekben 1%-ot sem tesz az idegen ajkuak száma. Ez mind elenyésző töredék. Tornában négy községben találunk elszigetelve nagyobb számu tótot; Horvátiban 11%-ot, Barakonyban 12%-ot, Perecsén 36%-ot, Kányban meg éppen túlsulyban találjuk a tótságot, a mennyiben 254 lakos közül 170, tehát 2/3 rész a tót. Minthogy azonban minden felől magyarok veszik őket körül, a beolvadásnak nem sokáig állhatnak ellen. Elvétve apróbb idegen kolóniákra még akadunk, igy Tornán 4% németre és 1% tótra, Jánokon 6%, Szinben 1% tótra; ez azonban már számba is alig vehető kisebbség. Ellenben a legtöbb tiszta magyar község Tornában van. Tizenöt községben egyetlen más anyanyelvü lakos sem találkozott a magyaron kívül. Ezek: Áj, Almás, Becskeháza, Bódva-Lenke, Dobódél, Kápolna, Péder, Perkupa, Szádelő, Szászfa, Szőllős-Ardó, Teresztenye, Torna-Ujfalu, Udvarnok, Zsarnó.
373A csereháti járásban északon Jászóig terjed a magyarság. Jászó-Ujfalun már csak 13% a magyar. Szepsi mellett Makranczon (67%) és Csécsen (81%), a járás déli részén Büttösön (85%) tót kisebbséggel vegyesen laknak a magyarok. Maga a Cserehát egészen magyar.
A szikszói járás, kivéve északnyugati sarkának négy községét, Felső-Vadászt, Orosz-Gadnát, Ujlak-Szanticskát és Szolnokot, magyar; csak két tót sziget emelkedik ki a magyarságból: Forrón és Hernád-Szőlleden, ez utóbbi helységben a magyarság kisebbségével. Felső-Vadászon, és Ujlak-Szanticskán 2/3 részt tesz a magyar elem. Orosz-Gadnán ellenben alig 14%-ot. Szolnokon a rutének mellett van többsége (57%).
A kassai járásban, úgy mint a megye egész északi részében már tetemes kisebbségbe jut a magyarság. Ebben a járásban túlnyomóan magyar csupán Nagy-Ida; többségben vannak a magyarajkuak Szinán, Kenyheczen, Migléczen, Csányon; a többi községben mindenütt kissebbségben maradnak Kis-Idától kezdve a járás és a megye északi határvonaláig meg éppen csak kis töredékekben fordulnak elő.
GÖNCZI LEGÉNY.
(Saját felvételünk)
A füzéri járásnak csak déli részén lakik egy tömegben magyarság, nevezetesen Abaujvár, Pányok, Zsujta, Telkibánya, Komlós, Nyíri, Kis- és Nagy-Bózsva, Pálháza, Radvány, Kajata és Pusztafalu helységekben; egyebütt mindenütt vegyesen találjuk, hol többséget, hol kisebbséget alkotva.
