Utczarendszer.
Utczarendszer.
Az előbb emlitett általánosságoktól számtalan eltérésre találunk a házak elrendezésében és építési módjában, nemcsak egyes falvak közt, de még ugyanabban a faluban is. A helységek aprók levén, különösen a hegyes földön többnyire egy sorban épülvék házaik. Itt is ismétlődik az országszerte jellemző elhelyezés, melyből a legtöbb esetben a lakosság faji jellegére 381vagy legalább is eredetére lehet következtetni. A szlávok többnyire egy utczás, vagy párvonalas utczáju, de hosszu alakban futó falvakat építenek. Ha az ilyen módon épült teljesen magyar községek eredetét vagy nevük jelentését kutatjuk, rendszerint szláv telepítésre bukkanunk. A magyarok ellenben jobban szeretik, még a kisebb községekben is a csoportos, lehetőleg egy középpont, rendesen a templom körüli elhelyezést. Nagyjában Abauj-Torna vármegyében is ezt tapasztaljuk. A hernádvölgyi, hegyaljai és a volt tornamegyei helységek jó részt csoportos építésüek, de még az eltótosodott magyar helységek többsége is, sőt a kicsinyekben is legalább jelét látjuk a gyűrüs épitkezési formára való törekvésnek. A szláv eredetü helységek legnagyobb része ellenben nem keres középpontot; házai egyetlen hosszu sorban következnek egymásra, ha csak a terep görbületei és akadályai nem kényszerítik a lakosokat a szétszórt épitkezésre.
MISZLÓKAI LEGÉNY.
(Saját felvételünk)
