Az egri püspökség alapítása.
Az egri püspökség alapítása.
Hevesújvármegye multja teljesen összeforrott a kultúrát terjesztő egri püspökség sorsával. Magyarország földjének megszállása után a térítés még Géza vezér idejében kezdődik, de nemzetünk valódi apostola az ő fia: István volt. Szent István a legenda szerint 12 püspökséget akart alapítani, de tényleg csak 10 püspöki megyére osztotta föl az országot. Míg kilencz püspökség középpontja egykori római castrum volt, az egyetlen egri alakult meg a rómaiaktól műveletlenül hagyott területen. Az egri püspökség eredeti alapítólevelét nem ismerjük. IV. Béla meghallgatván előbb a szomszéd püspököket és káptalanokat, különösen az esztergomi, budai és váczi káptalant, a szomszéd birtokosokat, várjobbágyokat és hitelt érdemlő öregeket, ezek előadása és tanúskodása nyomán a püspökség részére 1261-ben új adománylevelet állított ki.112) Ez oklevél szerint „Szent István, mint az ország első fejedelme és apostola Szent János apostol és evangelista egri egyházának csodás módon volt alapítója és adományozója.” Mivel pedig ezt az oklevelet Sibinnek fia, Samu, az egri püspökségnek előbb szabadosa, azután nemese elégette és Rutheniába menekült, azért V. István király Lampert egri püspök kérésére IV. Béla oklevelét valamely megmaradt másolatból átiratta és 1271-ben megerősítette.113) IV. Béla említett oklevelét azután Kún László114) Róbert Károly, Zsigmond, utószülött László, Mátyás és I. Ferdinánd királyaink újból átiratták és így jutott el hozzánk.115)
112) F. IV. 3. 34.
113) F. V. 1. 154–156; Katona: Historia Critica VI. 335. Egri Emlékkönyv 181–183; Balássy: i. m. I. – Okt. 299–301.
114) F. VI. 2. 194.
115) Egri Emlékkönyv 183–184.
Szent Istvánnak az egri püspökség alapításával az a czélja volt, hogy a Mátra tövében és a Tisza mentén letelepedett ősi nemzetségeket a keresztény kultúrával megismertesse. Azután jövő térítési területül az egri püspökség részére kijelölte a még akkor jórészt néptelen éjszakkeleti Magyarországot. Az éjszaki sűrű erdőségek minden társadalmi fejlődést megakadályoztak, ezeket kellett megritkítania, benépesítenie és a kereszténységbe bevezetnie. A térítés nyomán terjeszkedett fölfelé Sárosba, Abaújba, a hevesvármegyei ősi Aba nemzetség. E feladat nagysága magyarázza meg az egri püspökség joghatóságának óriási kiterjedését. V. István 1271-i oklevele az egri püspökségnél nem a külső egyházi beosztást, hanem a tizedjogot emeli ki s névszerint felsorolja azokat a comitatusokat, melyekből az egri püspökségnek áldásos működéséért tized járt. Ezek Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Külsőszolnok, Hevesújvár, Beregh és Ugocsa.116) A két utóbbiról az 1261-i oklevélből megtudjuk, hogy azok azelőtt a szent királyok vadászó erdei voltak „forestae regum Sanctorum” s önálló egyházi és világi szervezetre nem tarthattak igényt117) és csak III. Béla és II. Endre idejében adományozták az itteni tizedet az egri egyháznak.118) Az egri püspökség nagy missziójára s óriási kiterjedésére vonatkoznak az oklevél bibliai szólamai: „az egri egyház Magyarország valamennyi székesegyházai felett, mint a nemzetek asszonya ült felséges székében a szépség koronájával felékesítve.”
116) F. V. 1. 157.
117) Pesty: Eltünt régi vármegyék. I. 195–196.
118) F. IV. 3. 43.
