Egri káptalan.
462Egri káptalan.
Az egri székesegyház a püspöki megye középpontja s ennek az egyháznak a papjai az egri káptalan legősibb tagjai. A vagyonos és méltóságokkal felruházott egri káptalan alapítását régente Szent Istvánnak tulajdonították. Telekessy István ugyanezt a felfogást vallotta, mert egyik levelében ezt írta: „káptalanom Szent János tisztességére neveztetett el Szent István királytól.”132) Az újabb kutatások azonban e nézetet megdöntötték. Magyarországon is úgy alakultak a káptalanok, mint az egyetemes egyházban s először Chrodegang püspök szabályozta a VIII. században a székesegyházi papság viszonyát. Nálunk a térítés első szakában a püspökök s a káptalanok tagjai a szent-benedekrendi hittérítőkből kerültek ki és így szintén a Szent Benedek szellemét követő Chrodegang szabályzata szerint éltek. A Szent Gellért-legenda szerint a püspök együtt élt a székesegyház papságával. Egy napon 30 keresztény szülő járult Szent Gellérthez azzal a kéréssel, hogy tanítsa ki fiaikat és szentelje őket papokká. Ezekből lettek a Szent György monostor kanonokjai, mert a püspök fölszentelvén, kanonokokká tette őket. S ez így volt az egri egyházmegyében is.133)
132) Hevenesi kéziratgyűjtemény VIII. k. 326 1. Egyetemi Könyvtár.
133) Békefi Remig: A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája. Katholikus Szemle. 1901. I–III. füzet.
Egerben is a kanonokok a püspök oldala mellett szerzetesi életmódot folytattak, fejük volt a püspök. Külön birtokuk nincs, a püspök tartja el őket. Az egri káptalan első két századáról alig tudunk valamit. A káptalanokban lassanként fejlődik ki az önállóságra való törekvés. 1150 tájén a közös élet fegyelme bomladozik, 1200 körül már a káptalanok tagjai külön élnek. Az első kanonokok a XIII. század elején alig tudnak megélni. Catapan egri püspök 1216-ban a szerencsi tizedeket adományozza az egri káptalannak, hogy élelmezése hiányosságán segítsen.134) III. Honorius pápa 1226-ban kivételesen megengedi, hogy egyes kápolnákat és azok jövedelmét állandóan a kanonoki javadalmakhoz csatoljanak. II. András egri püspök 1275-i leveléből értesülünk az egri káptalan jövedelmeiről és arról is, hogy a kanonokok külön laktak, lakosaik a várdombon és annak alján voltak.135) Sokat kellett a káptalannak küzdenie II. Márton, Telegdi Csanád, II. Miklós, főleg Zudar Imre egri püspökök jogtalan törekvéseivel szemben, míg végre a küzdelmekben megizmosodva, a XIV. század végén az egri káptalan hatalmas testületként jelenik meg.136) Az egri káptalan földesúr volt Heves vármegyében a XIV. században Almagyar, Mezőtárkány, Maklár, Terzseszalók, Gelmecs, Fekécs, Demjén, Altárkány, Bátor helységekben. Birtoka van a XV. században még Szőke és Laksó helységekben, Kocs, Szent-András, Hegyenülése és Butaj pusztákon.137) A Bakocs-kódex szerint 1494-ben az egri káptalané: Aranyos, Bocs, Tárkány, Egyek, Nagyiván és Nagy-Hán helység, meg Harangozó-utcza.138)
134) Schmith Episcopi Agrienses I. 97.
135) F. V. 2. 303.
136) Adatok IV. 40–53.
137) Csánki i. m. I. 78.
138) Bakocs-kódex, 439.
