Csejtei pör.
Csejtei pör.
A legnevezetesebb pör, melyről a történelem említést tesz, Nyitramegyében Csejte vár úrnőjének, Báthory Erzsébetnek, Báthory István volt erdélyi fejedelem s akkoron már lengyel király nővérének bűnpöre volt, mely nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is nagy feltünést keltett.
A vizsgálatot maga az ország nádora vezette, mert Báthory Erzsébetet azzal vádolták, hogy több mint 300 szűz leányt ölt meg, s azoknak vérében fürdött, hogy szépségét fentartsa.
A vizsgálat kideritette, hogy a híres szépségü úrnő szolgáinak, különösen egy vén asszonynak s egy kovácsnak segítségével számtalan fiatal leányt csalogatott a vidékről a városba, ahol őket halálra kínozta.
Vajjon őrültség, vad szenvedély, avagy szépségének fenntartása végett babonás hite vitte-e őt ezen borzasztó gyilkosságokra, arra nézve a vizsgálat biztos adatokat nem szolgáltat. A nádor azonban bűnösnek mondta ki a szörnyeteg asszonyt, s csakis fivérének, a lengyel királynak köszönhette, hogy halálos büntetését örökös rabságra változtatták át.
Érdekes ezen perben, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvek nagy része magyar nyelven vétetett föl, ami az mutatja, hogy a vár népe többnyire magyar volt, s a Csejte vára alatt fekvő tót falvakban még most is találkozunk ilyen nevekkel: Abafi, Zrinyi, Nagy, Ifju, Gyermek, Vizvári stb.
A megyei törvénykezésben nevezetes fordulat állott be 1726. évben.
