Taksony.
Taksony.
Taksony. Nagyközség a soroksári Dunaág halpartján, a budapest–szabadkai vasút mellett, 464 házzal és 2952 lakossal, a kik magyarok és németek s róm. kath. vallásúak. Posta, távíró és vasúti állomása helyben van. E helység nevével Terra Toxun alakban már 1281-ben találkozunk. Hajdan az ilbői szigeten feküdt; így emlékezik meg róla az 1543. évi oklevél is. 1283-ban a nyulszigeti (margitszigeti) apáczák birtoka. A budai liva 1559. évi fejadó-defterében 12 adóköteles házzal szerepel. 1711-ben telepedett be újból; lakosai württembergi 140svábok voltak. Az 1720. évi összeírás szerint elbocsátott katonák is költözködtek ide. 1715-ben 20 adóköteles német háztartást írtak itt össze. 1720-ban már 41 háztartása volt. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a budai Klára-rendű apáczák voltak a helység földesurai. E rend feloszlatása után (1782) a helység földesura a vallásalap lett, mely jelenleg is a legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1811-ben épült; a plebánia 1730-ban már fönnállott, anyakönyvei 1752-ben kezdődnek. Volt 46 úrbértelke. A határrendezés 1857-ben történt. Az 1874. és 1894. években nagy tűzvész pusztított a helységben. Van a községben hitel- és fogyasztási szövetkezet, polgári olvasókör, temetkezési egyesület, kath. népszövetség, kath. iskolaegyesület, továbbá. keményítőgyár, szeszfinomítógyár és szalmatokgyár. Hagyomány szerint Taksony vezér itt van eltemetve a Duna mentén. A községhez tartozik Kisvarsány és Nagyvarsány puszta; e két puszta azelőtt Dunavarsány néven volt ismeretes, melyről egy 1281-ben kelt oklevél még mint puszta földterületről (terra) emlékezik meg. 1283-ban a margitszigeti apáczák birtoka. 1449-ben kérelmükre Hunyadi János kormányzó e helységet Fejér vármegyéből Pest vármegyébe helyezte át, a mit 1453-ban a király is megerősített.
