Ballagi Aladár.
Ballagi Aladár.
Ballagi Aladár, országgyűlési képviselő, a jeles történetíró és tudós, Kecskeméten, 1853-ban született. Iskolai tanulmányait Budapesten és Heidelbergben végezte és a tanári pályára lépett. Már 1875-ben tanított a budapesti ref. theol. intézetben, a következő évben pedig a sárospataki jogakadémián, 1877-ben pedig a budapesti egyetem magántanárrá képesítette; két évvel utóbb már egyet. helyettes, 1883-ban rk. és 1889-ben rendes tanárrá nevezték ki. Mint író, rendkívül gazdag tevékenységet fejtett ki a lapokban és folyóíratokban: a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, a Vas. Ujságban, Századokban, a Hazánk és Külföld, Magyarorsz. és a Nagyvilág, Magyar Nyelvőr, Közérdek, Athenaeum, Figyelő, Typographia, Arch. Értesítő, Pesti Napló, M. Könyvszemle, Hon, Magyarország, Budapesti Hirlap, Budapesti Szemle, Ung. Revue, Egyet. Phil. Közlöny, Földrajzi Közlemények, Prot. Szemle stb. hasábjain.
Főbb munkái: A magyar kir. testőrség története. Pest, 1872. A magyar nyomdászat tört. fejlődése. Budapest, 1878. Világtörténelem Duruy nyomán, francziából átdolgozva. U. o., 1880. Wallenstein horvát karabélyosai. U. o., 1882. Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. U. o., 1884. Colbert. U. o., 1887–90. Bucsujáróhelyek Oroszországban. U. o., 1888. I. Frigyes Vilmos porosz király. U. o:, 1888. Francziaország hatása Európa művelődésére. U. o., 1889. Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtört. Szótár. U. o., 1904. – 1901–903. az Akadémia Irodalomtörténeti Közlemények czímű folyóíratát szerkesztette. – Mint az Akadémiának tagja, 1898–99-ben kemény harczot indított a Nyelvtört. Szótárt bíráló hatalmas felolvasásaival.
