A város környéke.
A város környéke.
A város területe a hozzátartozó Izbég külvárossal együtt 7241 kat. hold. Határában a filloxera pusztítása előtt híres szőlők voltak, melyeknek bora vetekedett a budaival. A filloxera letarolván az egész szőlőterületet, az hosszú ideig parlagon hevert, míg a lakosság piszkével be nem ültette, melynek különösen a berlini piaczon nagy a kereslete, úgy hogy újabban az ottani gyümölcskereskedők maguk jönnek az árú átvételére. Nagy csapás, hogy bokrait 1909 őszén megtámadta az amerikai lisztharmat (spheroteca mors uvae), melynek továbbterjedését a földmívelésügyi minisztérium 60.000 koronára menő költséggel iparkodik meggátolni. Közben hatalmas lendületet vett a szőlők új betelepítése és a gyümölcstermelés, melynek azonban nagy akadálya volt a sok vadkár, míg e bajon Maximovits István polgármester az erdő költséges bekerítésével véget nem vetett. A gabonatermeléshez kevés volt az alkalmas föld, mert a város legjobb dűlője, körülbelül 300 hold, nádas tó volt, mely egészségi szempontból is káros hatást gyakorolt a lakosságra. E tavat 1863-ban kiszárították; minthogy azonban a terület védgátakkal ellátva nem volt s a Duna gyakori kiöntései a rajta levő termést folyton veszélyeztették, sőt néha teljesen tönkre is tették, végleges lecsapolását és a kiszárított területnek gáttal való védelmét nagy energiával vitte keresztül Dumtsa Jenő volt polgármester. Van a határban több kőbánya, sőt az évek előtt eszközölt kutatások kőszenet is fedeztek fel, melynek kihasználása az eddig talált anyag mély fekvése és éretlen minősége miatt eddig űzembe nem vétetett.
