Kurucz szabadságharcz.
Kurucz szabadságharcz.
Soha kedvezőbb alkalom nem lett volna, hogy a magyar nemzet régi alkotmányos jogait visszaszerezze, mint akkor, midőn a spanyol örökösödési háború a birodalom egész haderejét foglalkoztatta; viszont a szerb nép soha nagyobb szolgálatot nem tehetett volna, mint ekkor, közös új hazája jogainak visszaállításában; de ezt a szolgálatot, azzal az indokolással, hogy őket I. Lipót fogadta be az országba és az élvezett kiváltságokat neki köszönhetik, ellenkező irányban teljesítették. A szerbek ugyanis mindíg kéznél lévén, bámulatos kitartással, mindvégig hívei maradtak a császári kormánynak. Rákóczi, Bercsényi és Károlyi mindíg arra törekedtek, hogy a szerbeket a szabadság ügyének megnyerjék. Bercsényi 1704 november hó 22-én Ujvárban kelt és a szentendrei szerbekhez a fejedelem nevében intézett levelében (eredetije a városi levéltárban 4. sz. a.), ha a fejedelem előbbi levelét nem kapták, vagy előbbi felhívásának engedni féltek volna, újból csatlakozásra hívja fel őket. Midőn a bécsi kormány I. József trónralépte után elhatározta Erdély visszafoglalását vagy legalább Rabutin megsegítését, a Budán összetoborzott 3000 főnyi szerb sereget Pomáz, Kaláz, Szentendre és Ercsi fegyverbe állított népéből alkották s mint előhadat, szeptember 16-án szállították a pesti partra. (Századok, 1868.)
Gróf Pfeffershofen Budán 1704 november 2-án, 1706 szeptember 26-án és 1707 június 7-én kelt és a szentendrei szerbekhez intézett leveleiben (vár. levt. 3, 6, 8. sz.), gróf Stahremberg és Rabutin, valamint Scharffensteini Zenneg György Kristóf leveleikben Szentendre város szerb lakosainak az uralkodó-ház iránt tanúsított hűségüket többször dicsérik és számukra oltalomleveleket adnak.
Szentendre. – 1. és 2. A gör. keleti székesegyház vert-vaskapui.
3. A Tgyprovacska-templom portáléja.
A szentendrei gör. kel. székesegyház és a püspöki székház.
Ferencz József rakodópart Szentendrén.
