Benyovszky.
Benyovszky.
Benyovszky. (Benyói és urbanói nemes és gróf.) A család tagjai már a XIV. században szerepet játszottak hazánk történetében. Zách Feliczián merénylete után, mint ennek rokonai, Lengyelországba menekültek, honnan két testvér: Benjámin és Urbán 1396-ban visszatért hazánkba s Nikápolynál harczolt. Hadi érdemeik fejében újból felvétettek a magyar nemesek közé. Benjámintól a B., Urbántól, az Urbanovszky család származik. B. György 1561-ben új adományt nyert a benyói és az urbanói birtokokra Miksa királytól. Fiai közül Ádám és Burián terjesztették tovább a családot. Burián utóda Sámuel (1758) tábornokságig emelkedett. Ennek fiai Móricz (szül. 1741 † 1786), a híres utazó, 1778-ban és 685Emánuel (szül. 1753 † 1799) ezredes, a ki grófi rangra emeltetett (1792). Fia Zsigmond (szül. 1798 † 1873) a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fia Sándor (szül. 1838) országgyűlési képviselő. A család a XIX. század első felében Nagy-Légh, Elő-patony helységekben és Kondoros pusztán bírt földesúri joggal. B. Benjámin és Orbán 1423-ban nyertek czímerlevelet Zsigmond királytól. Czímer: dőlt paizsban: kékben, zöld halmon, a szarvával felfelé fordított ezüst félhold, szarvain egy-egy hatágú arany-csillaggal. Sisakdísz: félhold a csillagokkal, a félhold közepéből két fehér strucztoll emelkedik. Takarók kék-ezüst.
Benyovszky.
