Állapotok az átvétel idejében
Állapotok az átvétel idejében
A Ferenczvárosban az 1911. évi népszámlálás idejében 1458 lakóház volt, melyek között csak egy volt emeletes. A lakások száma 2425, 8843 lakossal.
A községi háztartás az átvétel idejében 32.560 korona szükségletet mutatott; a fedezetben szerepelt 45% közigazgatási, 5% belrendőri és 5% iskolai pótadó, 27.000 korona összegben. A községnek mint erkölcsi testületnek – a megterhelt községházán kívül – semmi vagyona nem volt.
A magyarság számaránya Mehalán igen gyenge (8.2%) és a magyarul beszélők számaránya is csak 26.2% volt, úgy hogy az egyesülésnek kezdetben az a szépséghibája, hogy Temesvár magyarságának számaránya valamivel lejebb szállott.
Mehala közviszonyait a „Városi Közlöny” az 1909. évf. 126–136. lapjain kimerítően ismertette.
A polgáriasodásnak és a városi jellegnek az új városrészbe való kiterjesztése, mely az ottani fő közlekedési utak kiépítésével 1910-ben vette kezdetét és a közvilágítással, mely szintén 1910-ben villanylámpákkal megkezdődött, továbbá a közlekedési eszközök megteremtésével s végre a lakosság anyagi és szellemi érdekeinek gondozásával fog folytattatni.
Most már a város egyik főtörekvése, hogy a Belvárossal való összeépülést a katonai harczászati gyakorlótér áthelyezésével lehetővé tegye, mert a várterületek megszerzésére vonatkozó szerződés alapján, eddig e gyakorlótérből csak a Józsefváros felőli oldalon sikerült 122.000 m2-t megszerezni, de az összeépülés első sorban a belvárosi Szerb-utczának egyenes irányban, a gyakorlótér közepén való kiépítésével mutatkozik czélszerűnek.
)
