FREUD, SIGMUND (1856–1939) osztrák ideg- és elmegyógyász, esszéíró
FREUD, SIGMUND (1856–1939) osztrák ideg- és elmegyógyász, esszéíró
…elfojtásra kerülnek az önzés és a kegyetlenség indulatai, amelyeket mint gonosz indulatokat foglalhatunk össze, és mindenekelőtt a gyakran a leghevesebb és leginkább tiltott természetű szexuális kívánságok.
A pszichoanalízis rövid vázlata, 2. sz. – Buda Béla (szerk.): A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat, Bp., 1971. 77. Buda Béla;
Nem lehet kételkedni abban, hogy a neurózisokat a pszichózisoktól nem választja el éles határ, éppúgy nem, mint ahogyan az egészséget sem a neurózistól…
I. m. 4. sz. – Uo. 84.;
…a hivatalos vallásokat egyenlőnek lehet venni egyfajta – általánossága miatt enyhített – kényszerneurózissal.
I. m. 5. sz. – Uo. 86.;
…a kultúra egésze az ösztönökről való lemondásra épül, és minden egyes egyénnek gyermekkorától megéréséig a saját személyében is meg kell ismételnie az emberiség fejlődésének útját az értelmes lemondásig.
Uo. 87.;
Ha a gyermek az ökölbe szorított markát nem akarja kinyitni, hogy megmutassa, mit tart benne, akkor biztosan valami rossz az, aminek nem volna szabad nála lennie.
Bevezetés a pszichoanalízisbe, VII. előadás – Uo. 97. Hermann Imre;
…az „alkotó” fantázia egyáltalán nem tud újat kitalálni, hanem csupán egymástól idegen részeket összeilleszteni.
I. m. XI. előadás – Uo. 107.;
Az élvezetről lemondani … az embernek mindig nehezére esett; nem tudja a kárpótlás bizonyos neme nélkül megvalósítani…
A fantázia működésében … az ember tovább élvezi a külső kényszer alóli szabadságot, amelyről valójában régen lemondott. Sikerült neki, hogy még váltakozva, élvező állat, majd újra értelmes lény lehessen.
I. m. XXIII. előadás – Uo. 129.;
Van … visszavezető út a fantáziától a valósághoz, s ez – a művészet.
Uo. 132.;
A lélekelemzésnek alapvető feltétele, hogy abban, ami lelki, tudatost és tudattalant különböztessen meg.
Az ősvalami és az én, 1. f. – Uo. 139. Hollós István;
…az embereknek két általánosan elterjedt tulajdonságuk van, amelyeknek következménye, hogy a kultúra berendezéseit csak bizonyos fokú kényszer által lehet fenntartani: az egyik az, hogy spontán nincs kedvük dolgozni, a másik pedig az, hogy érvekkel nem lehet szenvedélyeiket befolyásolni.
Egy illúzió jövője, 1. f. – Bibliotheca, Bp., 1945. 17. Schönberger István;
…az emberi intellektus gyenge az ember ösztönéletéhez képest … ez a gyengeség azonban mégis valami különös: az intellektus hangja halk, de addig nem nyugszik, amíg meghallgatásra nem talál. Végül, számtalan sok elutasítás után, mégiscsak meghallják.
I. m. 10. f. – Uo. 69.;
…tartósan semmi sem állhat ellent az értelemnek és a tapasztalatnak; a vallás ellentéte az utóbbiakkal viszont nyilvánvaló.
Uo. 70.;
…tudományunk nem illúzió. Illúzió volna azonban azt hinni, hogy azt, amit a tudomány nem tud nyújtani nekünk, valahonnan máshonnan megkaphatjuk.
Uo. 72.
