a) A 42. zászlóalj fegyelmének és harci szellemének megjavításáról:
a) A 42. zászlóalj fegyelmének és harci szellemének megjavításáról:
A 42. honvédzászlóaljnak a csatákbani rossz magatartása különösen föltünő lévén: mindenekfelett óhajtanám ezen erkölcsi sűlyedésben lévő zászlóaljnál a katonai fegyelemnek mentül előbbi beplántálását, hogy az is a többi zászlóaljaknál alábbvaló ne legyen.*
Arról a zászlóaljról van szó, amelynek akkor főleg sárospatakiakból álló legénysége Gedeon őrnagy parancsnoksága alatt az első kassai ütközetben való helytállásával kiérdemelte Kossuth dícséretét. (V. ö. előző kötet, 456/b sz., 760. l.)
Értekeztem ez iránt az illető zászlóaljparancsnokkal is, ki ott vélli a fegytelenség okát rejleni, hogy zászlóaljában, 150 czigány – s még több rusnyák – s hasonló eddigelő iga alatt nyögött s azáltal demoralisált nemzetiség közül fölszedett újjonczok vannak besorozva, annyira, hogy a zászlóaljnak csaknem kétharmadrészét merőben erkölcsi erővel nem bíró haszonvehetetlen elem teszi, melly minden katonai tulajdonságok hijjával lévén, a csatatéren a tüzet ki nem állja, hanem gyávaságában a legelső álgyúlövésre megszaladni képes.
Ezen lényeges körülmény megfontolása után a kérdéses zászlóalj erkölcsi állapotának átalakítására, s abban egy megfelelő harczias szellem fölébresztésére és erélyes tevékenységig leendő felfokozására két módot látok alkalmazhatónak:
vagy azt, hogy ezen különben sem teljes számú zászlóalj létszámbeli hiánya, legalább is 150 főnyi gyakorlott és tapasztalt jó érzelmű katonák besorozásával completiroztassék;
vagy pedig, hogy a két egymással ellentétben lévő elem, a túlnyomóságban levő s azért az egész katonai testületnek erélyességét és bátorságát paralysáló, szellemi erő nélküli rész epuratiojával egyensúlyoztassék; tekintetbe vétetvén a completirozásra besorozandó újonczoknál azon személyes, vagy nemzetiségökkel járó tulajdonok, mellyeket a kitűzött czél igényel.
Úgy tartom, hogy bármellyik mód alkalmaztatik, – a zászlóaljnak azon jelentéktelen jó eleme, melly mostani csekély erkölcsi erejének alkarészét képezi, azáltal gyarapíttatnék annyira, hogy a demoralisált rész felett uralomhoz jutván, az egésznek czélszerű átalakulását maga után vonni elegendő lenne.
Mire nézve elősorolt nézeteimet a főparancsnokságnak különös figyelmébe ajánlom s hogy ha czélszerűnek és kivihetőnek találandja, különösen annak második alternatíváját 150 jó ember oda sorozásával, s az onnan elsorozandóknak apróbb részekben máshová beosztásával mentül előbbi sikeresítésére ezennel felkérem.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 4177.
