Eszék, jul. 8-kán.
Eszék, jul. 8-kán.
Rég óhajtám e várost ismét visontlátni, mert hozzá kora ifjuságom legszebb emlékei csatolvák. Látni, hallani kivántam, mennyire hitelt érdemlők, avagy félrevezetők azon rendesen különbféle phasisoskon keresztül menni szokott sokféle hirek, mellyek e táj lakóinak változtott politicai viszonyaink által előidézett hangulatát, a pártok egymáshozi állását, működéseit és a szerb érdekek itt történt felmerülését tágyazzák. Most örömmel sietek tudatni e lapok t. olvasóival, miszerint Eszékett Ollyannak találám, mint kivántam; Eszék polgársága – az alsóvárosi csekély fractiót kivéve – szívvel lélekkel magyar nemzetiségének a kor igényei s a természeti örök igazság által támaszolt biztosítását kivánja csupán törvényhozásunktól, és híve leend mindvégig a magyar kormánynak, hatalmas őre a köztünk jó és bal sorsban szntesített százados frigynek, és biztos támasza, hű segée kormányunkanek e kapocs fenntartására, és megerősitésére irányzott törekvésiben. Kevés napok előtt még aggodalommal láttuk egy felől a szerb más felől a báni párt hőseinek – többnyire papoknak – a rend és korábbi békés egyetértés megzavarására történt izgatásait érdekeink veszélyeztetésével eredményezni, – de a városi követválaszt, s a törvényeknek ugyanekkor a megyházbani kihirdetése óta mindez igen megváltozott; ez alkalommal kitünt, hogy mennyire erőltetett mű volt a rosz akarat és fanatismus által előidézett egész szerb-illy-horvát terrorismus, kitünt egyszersmind, miszerint ezen kényszeritett állapot megszüntetésére eddigelé is csak a józan párt erélyes fellépése hiányzott; dicsérettel felemlitendőnek szszük, hogy részben különösen Árvay Lász,.ló város alügyés és Tallián szentlukácsi cath. lelkész urat teljes méltánylást érdemlő buzgó hazafiuságát. A minden jóra és nemezsre fogénykony nköznép, melly a szerb izgatók ámitásait már is rég meguná, valót keresett, és megtalálva, abban örömmel nyugodott meg. A törvények és ministeri rendeletek lelkes zsivió-kkal fogadtattak, szükség volt mindazáltal előbb a megyeházi teremből a szavazattal nem biró minden rendü csőcselék sereget kiutasítni. Az ellenpárt tetemes kisebbsége miatt megszégyenülve visszavonulván, a törvényes és alkotmányos állapot itt s az egész megyében ismét helyreállt. – Őszinte hazafiui örömmel hallottam a nagy részben német polgárság irányunkbani igaz rkonszenvének sokszoros nyilvánulásait, és óhajtám, vajha Magyarország némelly városinak német polgárai is pirúlva követnék drávántúli rokonink dicséretes példáját; a helybeli derék német lap „Volksredner für Vaterland, Freibeit und Gesetz” szinte jeles organnuma hazánk érdekeinek, pedig müvelt és ügyes szerkesztője nem magyar, hanem csehországi. Nemzetgyülési kvöete Freund iránt a polgárság osztatlan bizalommal viseltetik.
Tegnapelőtt 6-kán éjjel az alsóvárosi szerb pártbeliak némelly rakonczátlan hősei fölfegyverkezve, gúnydalokkal rettenes orditozás, ablakok és ajtók döngetésével háboriták ismét a józan rész békés polgárait, kik hideg vérrel tűrék e méltatlanságot, meelégelvén a rakonczátlankodókat a tanácsnak kellő büntetés végett névszerint feladni. – Atyafiak! a ti mdoorotok vad csordák modora, és nem ollyan népé, melly müvelt és önálló nemzetek sorába kiván per fas et nefas felvergődni. – Tegnap a tanácshoz folyamodványt adott be a polgárság, sürgetvén a bel- és felsővárosi lelkészek rögtöni elmozditását, ellenekező eseben semmiről jót nem állván. Én a papság iránti tisztelet és bizalom megszünésén épen nem birok csodálkozni, sőt valóban méltánylom a derék polgárság ezen fellépését, mint olly egyének irányában történtet, kik utóbbi tetteik által mindenre inkább, mint becsülésre és bizalomra lőnek méltókká. Szente tegnap alkonyatkor a vukovári nemzetőrség külvárosunkhoz küldöttei jöttek ide, a várparancsnoktól katonai sgélyt kérendik, a városukhoz közelgő mintegy 600 főnyi szerb csapat ellen, félnek – mondják – a karloviczi események ismétlésétől, de az uj várparancsnok b. Jovich ur sajnálkozva válaszolá, miszerint csekély várőrizetét nem nélkülözheti, mindazáltal tüstént futárt indított a péterváradi várparancsnokhoz, a vukovária kérelmének mielőbb beteljesítését onnan sürgetvén. A szerb mozgalmakról egyé biztos hir itt nem kering. – Estve az uj főispán Jankovics László urnál éji zenével tisztelgett a polgárság, és ezen loyalitásáról átlán ismert hazafi által szives bizalommal viszonüdvezettetett. A főiskpánt f. hó 14.-kén fogja kir. biztos b. Hrabovszky hivatalába iktatni, s egyúttal a városi tisztújitást is megtartnai, mellyre a polgárság kellőleg készül. Éljenek a derék eszékiek! – Ocskay
