A Székelyföldről.

Full text search

A Székelyföldről.
Csik-Szentgyörgy jul. 30. Érdekesnek találtuk egy derék apának fiához irt magánleveléből a következőket kivonni, mint a székely hazafiúi lelkesedés és vitézi szellemnek szép tanubizonyságát. „Mi székelyekűl szégyenljük és agggodalommal vagyunk – mond a levéliró Gál József, nyugalmazott székely kapitány – valljon mi lehet oka, hogy az I. Székely ezredbeli zászlóalj a harczmezőre ki nem mozdíttatott, holott nagyobb része örömmel várta az ebbeli rendeletet, kivévén tán némelly család...apákat, kiknek nehezen esett volna a kiindulás, hanem ezek helyett is lehetett volna tüstént nőtleneket kirendelni, mert illyen elég van. Ha a csíkiak kirendeltetnek, bizonyára megfeleltek volna a várakozásnak és a magyarok vélekedésének. Én is rajtad kivül (Gál Sándor, volt székely hadnagy , most a pestmegyei nemzetőrség ezredesének segéde) két kadét fiamat örömest küzdeni küldöm valla, ha magam nem mentem volna is, de még magam is jó szívvel elmennék, ha a szükség kivánja. Most azonban Jóskát és Eleket az önkénytesekhez sorozta be, azért is, hogy bizonyítsuk be, mit vagyunk képesek tenni magyar testvéreinkért. A csíki (I. székely ezredbeli) székely katonák mintegy megvetve érzik magokat, hogy csupán a háromszékiek (II. székely ezredbeliek) vétettek igénybe. Jó volna eziránt tüstént rendelkezni, mert egyik zászlóalj, s a hátramaradt huszárok képesek a határt megőrzeni.”

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi