ádáz melléknév -ul v. -an, -abb (irodalmi nyelvben)
1. Ellenséges, gyűlölködő indulatú; ártóan támadó szándékú <személy, ritk. állat>.
Ádáz ellenség, zsarnok. Gondolatjaid, Mint a hiúznak kölyki … ádázak, vérszomjazók. (Vörösmarty Mihály) Nem vádlom öcsédet: szive hozzád hajló; De nyugtalan, ádáz, mint harci szilaj ló. (Arany János) Jobb talán ádáz Eurussal küzdeni, | mint ily hírtől görnyedve szállni part fölé. (Babits Mihály) || a. Ilyen személyre, állatra jellemző, tőle származó, vele kapcs. <magatartás, megnyilatkozás>. Ádáz harc, kegyetlenség, üvöltés. Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja. (Arany János) A haramiák … ádáz eltökéléssel … mindenkinek vérét ontják. (Eötvös Károly) A kiskutya ádáz mérgesen rohanta meg. (Gárdonyi Géza)
2. Szörnyű, borzasztó <esemény, jelenség>. Vezess jövőmbül a jelenbe vissza, Ne lássam többé ádáz sorsomat. (Madách Imre) Űl a hold ádáz vihar után Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen. (Vajda János) Rossz lidércként ült Péter életére … családjának egész ádáz múltja. (Ady Endre)
ádázkodik; ádázkodó; ádázság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.