1. <Magyarázó mondat előkészítésében, annak kifejezésére, hogy a megelőző mondatbeli tényt, eseményt természetesnek tartjuk:> de természetesen; de hiszen, de hát. [A sírkövön] Elkopott az írás – dejszen nem is csoda, Negyven éve lesz már, hogy bevésték oda. (Arany János)
2. <Belenyugvást, belenyugvásra biztatást jelentő kifejezésben:> no de (nem baj) …; de hiszen, de hát. [A sírkövön] Elkopott az írás … Elmosá a zápor – dejszen csak hadd mossa: Ugy sem soká lesz már, aki azt olvassa. (Arany János) Odavan lelkemnek sok szép reménysége; – | Dejszen ami elmult, az meghalt, elveszett. (Arany János)
3. <Leszólásra, lekicsinylésre adott magabiztos feleletben, gondolatsorban, bizonygatásban:> ha elítélsz is, ha nem értesz (v. nem értenek) is engem, bezzeg …; ha elítélik is (őt), bezzeg … Dejszen majd megmutatom én nekik, hogy mit tudok! Oktalan! … – Oktalan? dejszen! tudom én mit teszek. (Vörösmarty Mihály) Dejszen! több esze van annak. (Jósika Miklós)
4. <Annak kiemelésére, hogy a szóban forgó rosszért szükségszerűen bűnhődni kell:> ne nagyon örülj(ön), mert … Dejszen megbánja ő még ezt. || a. <(Többé-kevésbé tréfás) fenyegetés bevezetésére.> Dejszenmegadod te még ennek az árát! [Folyton rágalmazott réged.] – Dejszen csak kerüljön a szemem elé, majd megmondom neki a magamét! S ha feledél engem? ha barátod volna feledve? | Dejsz ugy, öcsém, vessz meg. (Petőfi Sándor) Dejszen hadnagy uram, … akit én egyszer meglegyintek, nem vág az nekem vissza! (Gárdonyi Géza) || b. <Veszélyre figyelmeztetés bevezetésére:> de biz. „ … Ezen az úton itt vajon hova jutnak?” | Kérdé János vitéz egy utra mutatva … „Ezen az úton itt? dejsz erre ne menjen … Nem jött még ki onnan, aki oda lépett.” (Petőfi Sándor)
5. <Dicsekvésben, nagyításban.> Dejszen nincsen olyan legény a faluban, mint ő!
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.