1. (ritka, régies) Olyan <személy>, aki minden reményét elvesztette; elkeseredett. || a. Ilyen embertől származó, ilyen emberre jellemző <dolog>. Feleletül … desperát arcot vágott. (Vas Gereben) Egy desperátus pillantást vetett saját magára. (Mikszáth Kálmán)
2. (régies) Elszánt <személy>. Hat-hétszáz … desperátus fickó csodadolgokat tudna elkövetni egy ócska vassal a kezében. (Jókai Mór)
3. (irodalmi nyelvben) Kétségbeejtő, reménytelen <állapot, helyzet>. Desperátus helyzet volt biz ez! S teljes lehetetlenségnek látszott kimászni belőle. (Mikszáth Kálmán)
desperátusság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.