1. Hangoskodva, kötekedve, izgágán mulatozó, dorbézoló <személy, főleg férfi, ill. csoport>. Duhaj legény, társaság. [Az ős Kaján.] Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. (Ady Endre) Elővette a nyelvkönyvet … Hiába kereste azt a párbeszédet, melyet duhaj fiatalemberek korhely éjszaka után folytatnak. (Kosztolányi Dezső)
2. Ilyen személyre jellemző, tőle származó, vele kapcs. Duhaj kedv, nóta, viselkedés, mulatság. Elkezdte énekelni azokat a szép duhaj nótákat. (Mikszáth Kálmán) Duhaj kedvek Eldorádója, | Száz tivornyás hely, ne bomolj, | Csitt, most valahol, tán Ujpesten | … Álmodik a nyomor. (Ady Endre) || a. (irodalmi nyelvben) Duhajkodással eltöltött. Ennek a borissza városnak korhelyei még mindig szívesen emlékeztek vissza az itteni duhaj éjszakákra. (Kosztolányi Dezső)
II. főnév -t, -ok, -a
1. Duhaj személy, főleg férfi. Híres duhaj volt! Duhajok daloltak valahol. (Móricz Zsigmond) „Sose halunk meg … ”? A boldog duhaj | csak a nótában boldog. (Szabó Lőrinc) || a. (bizalmas) Óvatos duhaj: a) a könnyelműt, kicsapongót csak játszó személy; b) hencegő, lármás, fenyegetődző ember, aki a cselekvés, a tett elől óvatosan kitér, ill. a kockázatot már nem vállalja.
2. (népies, régies) Szegénylegény, betyár. [A szolgabíró] még éjjel is üldözte a duhajokat az erdőn. (Eötvös Károly)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.