ezen [1] [e-ë] névmás, mutató (régies, hivatalos, irodalmi nyelvben)
I. (melléknévi, ragozhatatlan) <Főleg a névutó kétszeri használatának elkerülése végett.> A közelben levő, az imént említett, a szóban forgó; ez(ek) a … stb. Ezen idő alatt; ezen esetben; ezen elhatározásomat nem változtatom meg. Bujdosám Ezen napig, melyen hozzád jövék. (Vörösmarty Mihály) Ezen gondolatok elmém környékezték. (Petőfi Sándor) (A mai köznyelvben és a népnyelvben a ragozott mutató névmást használjuk helyette névelős főnévvel: ezek a gondolatok, ez az ajándék, eddig a napig, ebben az esetben; az irodalmi nyelv gyakran a ragozhatatlan e, ill. a ragozatlan ez mutató névmást használja, főként a választékosabb stílusban: e gondolatok, ez ajándék stb.)
II. (főnévi, ragozható) (elavult) Ez, emez. És ha elégled ezent, mit tiszteletedre viszek most, Több nem kell: szívből … viszem. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek):mindezen.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.