határozatlanság
határozatlanság főnév -ot, -a (rendsz. csak egyes számban) (néha kissé rosszalló)
A határozatlan (3) melléknévvel kifejezett tulajdonság, lelkiállapot, magatartás; vkinek ilyen volta; ingadozás, bizonytalanság, habozás. A fiú határozatlansága; határozatlanság fogta el. A határozatlanság meghiúsította a döntést. Általános határozatlanság pillanataiban mindig annak jut a vezéri szerep, ki szilárd meggyőződéssel bír. (Eötvös József) Folyton erkölcsi aggályok, furdalások, határozatlanságok meredélyein jár. (Babits Mihály) || a. (ritka) Vminek határozatlan (3a) volta. A felelet határozatlansága; fellépésének, nyilatkozatának határozatlansága.
határozatlansági.
