holta
holta főnév (személyragos) holtát; holtom, holtod, holtunk, holtotok, holtuk (csak egyes számban)
Halála. Holta napjáig megemlegeti; ® halálos holtáig. Holtáig hű maradt elveihez. Holtomig emlékezni fogok rá. Az édes anyám … írja, hogy grátiát szerez, … és hogy az uram halandó lévén, holta után mire juthatok idegen országban … (Mikes Kelemen) Ha éhen veszek is, megélek holtom napjáig. (Petőfi Sándor) Olyan dominiumot adok én neked, hogy holtog napjáig benne ülhetsz. (Mikszáth Kálmán)
