1. Apró erdei, ill. kerti évelő növény; illatos virága sötétlila (Viola odorata). Kék, illatos ibolya; az ibolya kibújt a földből; ibolyát ültet.
Szóláshasonlat(ok):szerény, mint az ibolya: nagyon szerény, félrehúzódó <személy>. Ki megnyitod kelyhed mosolyogva, kéken: Légy üdvöz, kedves ibolya! (Tompa Mihály) || a. Ennek virágja (szárával együtt). Egy csokor ibolya; ibolyát árul; ibolyát szed. Oh, hírben ragyogó és ibolya-koszorúzta szerelmes Athenae … (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Kis ibolyáim mind elkeltek, Majd újak síromon teremnek. (Madách Imre)
2. (növénytan) Ezt és a vele rokon évelő kétszikű növényeket magában foglaló növénynemzetség (Viola). || a. Ebbe a nemzetségbe tartozó évelő növény. Borzas, csodás, csuklyás, erdei, fehér, homoki, magas, réti, sovány ibolya.
3. (fizika is) A színkép hét alapszíne közül a sötétkék mellett a külső szélre eső szín. Ilona, | Ilona | És nekem szín is ez, | halovány | kék-lila, | … ibolya, | Ilona. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka) jelzői használat(ban) Ilyen színű; ibolyakék, ibolyaszín(ű). Ibolya szemek.
Szólás(ok): (tréfás) alulról szagolja az ibolyát: (már) meghalt, el is temették.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.