1. tárgyatlan <Állat, ritk. ember> apró, nem erős mozdulatokkal, hosszasan kapar(gat) vhol. A csibék a homokban kaparásznak. A kutya az ajtón kaparászik. A guberálók kaparásznak a szemétben, csontot, rongyot, széndarabokat keresnek. A … szénamorzsákon vígan kaparásznak a vendéglősné tyúkjai. (Mikszáth Kálmán) A trágyadomb … szélén tyúkok kaparásznak. (Nagy Lajos) || a. tárgyas <Vmely tárgyat, testrészt> ilyen mozdulatokkal érintve dörzsöl. A fejét kaparássza. A kutya az ajtót kaparássza.
2. tárgyatlan v. tárgyas (ritka) <Kezével, körmével> babrál, kotorász vmit v. vhol. [Ijedtében] a kardja markolatát kaparászta. (Jókai Mór) Lassan kaparászott kezével a paplanon. Szeretett volna mondani valamit. (Karinthy Frigyes)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, népies) Vmibe, vhová nyúlkálva, kapar(gál)va keres(gél), kutat(gat), kotorász. Zsebében kaparász(ik). A ládában, tarisznyában, zsákban kaparász(ik). Az ágy alatt kaparász(ik) elgurult forintja után. Be van az én szűröm ujja kötve, Kedves babám, ne kaparássz benne! (népköltés) Szálanként kellett az egész szép kis fejét végig-végig szántani … s kaparászni a tetvek után. (Móricz Zsigmond)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.