1. (főleg jelzőként) Olyan <személy>, akinek vágyai teljesültek, törekvései megvalósultak, aki sorsával, helyzetével, állapotával meg van elégedve, aki mást, többet, jobbat nem kíván; elégedett. Boldog, megelégedett ember; megelégedettnek látszik. || a.Megelégedett vmivel: olyan <személy>, aki megfelelőnek, kielégítőnek, jónak talál vmit, aki meg van elégedve vmivel; elégedett. Megelégedett a helyzetével, sorsával.
2. Megelégedést tükröző, kifejező <emberi külső, megnyilatkozás>. Megelégedett arc. Martinovics kilépett a keskeny sikátorba, és hosszú, megelégedett léptekkel tartott szállása felé. (Krúdy Gyula) Veres állandóan mosolygott. Egészen jól állott neki ez a csendes, megelégedett mosoly. (Móricz Zsigmond)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.