melegít
melegít [e-e] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
Általában folyamatosan meleggé v. melegebbé tesz vmit.
1. tárgyas (tárgy nélkül is) <Személy> folyamatosan hő hatásának tesz ki vmit, hogy hőfokát a kívánt mértékben emelje. Ételt, vasalót melegít. Szenet és fát hord az iskolában, Kis nebulóknak némán melegít. (Juhász Gyula) A jó háziasszonyok… vizet melegítettek az egész városban, és ételt főztek. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Vmely testrészét> huzamosan vmely meleget sugárzó test közelébe tartja, hogy a meleg átjárja. A kályhánál melegíti a hátát. Leül…, s a kezét melegíti a kályhánál. (Gárdonyi Géza) || b. Melegít vmit: dörzsöl v. gyorsan mozgatja vmely testrészét, hogy meleggé váljék, átmelegedjék. A kezét melegíti. Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az íhlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt… Nem is a művész babérja hevíti, Csak gémberedő ujját melegíti. (Arany János)
2. Melegít vmit: <égitest, tűz, izzó anyag, készülék> hőt sugározva, vminek a hőmérsékletét emeli. A szobát most nem a nap, hanem a kályha melegíti. || a. (tárgy nélkül) Melegít a kályha, a nap, a tűz. A házamot egy cserép tálban való kevés szén melegíti. (Mikes Kelemen) Hideg idő… Ott kandallómon ég a tűz, De hasztalan, nem melegít. (Petőfi Sándor)
3. tárgyas (tárgy nélkül is) Melegít vkit: <szeszes ital> élénkebb vérkeringést okozva emeli vkinek a hőmérsékletét. Nem fázik, mert melegíti a bor. A pálinka melegít.
4. tárgyas (tárgy nélkül is) Melegít vkit: <ruhaféle> vkinek a hőmérsékletét megőrzi, vkinek a testét nem engedi kihűlni. Melegít a ruha, a takaró.
5. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Melegít vkit, vmit: <érzelem, költői alkotás, zene> meleg (I. 5) érzelmi hatást kelt benne. Költeménye szép, remek, de nem gyújt, nem melegít. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átmelegít; bemelegít; előmelegít; felmelegít; kimelegít; megmelegít; összemelegít.
melegítés; melegített; melegíthető; melegíttet.
