vigasz [i v. í] főnév -t, -a (csak egyes számban) (választékos)
1. Olyan személy, dolog v. esemény, aki, amely vkinek búját, szomorúságát enyhíti v. elűzi. Csekély, gyenge, sovány vigasz; mennyei, vallási vigasz; a vallás vigasza; vigaszra lel; vigaszt nyújt vkinek; vigaszt önt vkibe; vigaszul szolgál neki vmi*: vigasza vmi, vigaszt ad néki vmi: vigaszára szolgál, hogy…*: vigasza az, az vigasztalja, hogy…; vigasszal tölti el vmi: (vallásügy) a vallás vigaszával ellát vkit: <katolikusoknál> a szentség(ek) kiszolgáltatásával egy időben előkészíti a halálra, és megnyugtatja. Egyetlen vigasza a gyermeke. Börtön magánya légyen vigaszom! (Arany János–Shakespeare-fordítás) A vígasz rosszabb, mint volt bánatom. (Madách Imre) Ekkora nyomorúságban, mint a mienk, már az is vigasz …, ha szánni tudjuk egymást. (Móra Ferenc) Mi hozhat még nekem vigaszt? | Szerelmem is bogozhatatlan, | sugárzik mint a fájdalom. (Radnóti Miklós)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.