ÉK, (1)

Full text search

ÉK, (1), fn. tt. ék-et. 1) Hosszukás és keskeny, lapos test, mely egyik vége felé mindig vékonyabb és vékonyabb lesz, s hézagok szilárd betöltésére, mint boltozatok épitésére, különösen annak elkészülte után bezárására, illetőleg végső megerősitésére szolgál, szintén kemény testek hasogatására stb. is igen alkalmas. Így a balták, fejszék alakja is, valósággal ékszerű. Fa ék, kő ék, vas ék. Éket hegyezni, éket verni. Ékkel erősíteni a boltokat. Ékkel hasogatni a fákat. Némelyek szerént a másik ék szótól megkülönböztetés végett: ík. De ez nem kapott lábra. 2) Irásban a leírt ékhez hasonló hosszukás vonás, mely által némely hangzókat jegyzünk meg, különösen a magyarban a hosszúkat, pl. á, é, í, ó, ú, ő, ű.
Rokonok vele a latin acuo, acus, aculeus, a hellén αχεω, ακαχω, αιχμη, ακωκη (hegy, Spitz), a német Achel, Ecke, Hacke stb.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi