Azov, város Oroszországnak Jekaterinoszlav kormányzóságában, a Don balpartján, mocsáros környékből kiemelkvdő dombon, nem messze a Don torkolatától: egykoron fontos erőd és kereskedelmi hely volt; most hanyatlóban van, (1886) 16,581 lakossal, akik nagyobbára halászattal és a halak besózásával foglalkoznak. Tőle 15 km.-re Észak felé, a Don északi partján állott a miloiak gyarmata, Tanaisz; ezt a hunok rombolták szét. a XI. század közepe táján a polovcok fejedelme Azovba, a kazároktól alapított városba tette át székhelyét, amely a Don mellett, de valamivel lejebb feküdt; tőle kapta a város nevét. A genovaiak a XIII. században, midőn birtokukba vették, Tanának hivták. 1392-ben Tamerlan foglalta el; 1471-ben a törökök birtoka lett, akiktől a kozákok 1572-ben rövid időre elfoglalták; amire a törökök 1672-ben megerősitették; ennek dacára Nagy Péter cár 1696-ban hatalmába keritette, de 1711-ben kénytelen volt róla ismét lemondani. Ezután az oroszok még két izben foglalták el, de birtokát véglegesen csak az 1774-ki kucsuk-kainardsii béke biztosította. 1783-ban kebeleztetett be Jekaterinoszlav kormányzóságba.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.