Bécsi kódex
Bécsi kódex (v. Révai-kódex is, mert Révai Miklós másolta le először a bécsi udvari könyvtárban s akarta kiadni Antiquitates c. munkája 2. kötetében); a XV. századból való nagybecsü magyar nyelvemlék s az u. n. ferenciek bibliafordításának egy töredéke (melynek egyéb töredékei a Müncheni- s az Apor-kódexben maradtak fenn, l. o.). A fordítás a XV. század közepe táján Moldvában készült, s a fordítók Tamás és Bálint ferencrendi szerzetesek voltak, kiket a pápai inquizició üldözött el 1440 táján Szlavóniából. A B. k. alakja hosszúkás 4-r., anyaga papiros, irása részben kapcsolt barát-gót, a fejezetek kezdő betüi festettek; három kéz irása, melyek fölváltva dolgoztak rajta s az ó-szövetség kisebb könyvei vannak benne: Ruth Judit, Eszter, Makkabeusok, Báruch, Dániel Oziás, Jóel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikheás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás.
A ferenciek bibliáját a nyelvtörténetre nézve a következetes, egyszerü és célszerü helyesirás teszi becsessé. Legnevezetesebb ebben, amivel mai irásunkat is fölülmulja, hogy minden hangot egyszerü jegygyel ir, pl. az ugynev. jés hangokat igy: l', ń, t', a cs hangot igy: L. Kétféle hosszu é-hangot különböztet meg, mint később Heltai s mint ma is sok nyelvjárás (l. É). A szóvégi e-t, ha az előző szótagban ö v. ü van, ö-re változtatja: előttö, betöltöttö, öszvö, űztö stb. A -szer rag még nem illeszkedik: hányszer, háromszer. Ellenben két alakja van még a mai nélkül-nek: tőrnél-kül és rúdnál-kül. Az értelem, vesztegel-féle szótőket igy irja: értelm, vesztegl. A fölszólító módot igy: emlékezjél, vadászja. Az -ít-féle igék igy végződnek: -ojt, -ejt, -öjt, s ezeknek fölszólítója h-val van, pl. szabadojt: szabadoh, szabadohon stb. Nevezetes a ható igének ez a formája: Nem hatsz egy fürtöt fejérré tenned e h. nem tehetsz. Sajátságos szók: beléndezkedik fajtalankodik, himlet elhintés, rütet eksztázis, venerék ital, valál birtok, csajva cserebogár, monnál mintegy stb.
A B.-k. kiadásai: Régi Magyar Nyelvemlékek I. k. (Döbrentei tanulmányával és szótárával) és Nyelvemléktár 1. k. L. még Simonyi A magyar nyelv I. 168-176 és Balassa J: Kódexeink és a nyelvjárások, a Hunfalvy-Albumban.
