Ferenc József-rend
Ferenc József-rend. Alapította I. Ferenc József császár és király 1849 dec. 2., az alapítás dátumául azonban 1848 dec. 2., a trónfoglalás napja határoztatott. 1851 febr. 6. pátens által a rendszabályok kibővíttettek, s jelenleg három osztályból áll: nagykeresztesek, parancsnokok és lovagok. Nagymestere az uralkodó. A rend adományozása születés, vallás és állásra való tekintet nélkül történik, külföldiek épp ugy nyerhetik, mint belföldiek, kiváló érdemeik jutalmául. A rendjel tulajdonosa a nemességre vagy örökölhető kitüntetésre igényt nem tarthat; az udvari ünnepélyekre azonban a rend tagjai meghivatnak. Jelvénye nyolcsarku, karminvörös zománcu kereszt, melynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér paizs fekszik, elől «F. J.» monogramm, hátlapján «1849». A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejü sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a «Viribus unitis» jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszinü vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselik. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugaru gyémántozott ezüst csillagot hordanak, melyen a rendkereszt fekszik. A gomblyukban viselt miniaturdekoráció részére külön aranyláncocskák vannak előirva, melyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejü sas, és «F. J.» koronás monogrammból, a parancsnokoknál csak a kétfejü koronás sasokból, a lovagoknál arany paizsocskákból állanak, utóbbiakon felváltva egy korona és «F. J.» monogramm látható.
