Saarbrücken, az ugyanily nevü járás székhelye, a saarmelléki szénmedence középpontja Trier porosz kerületben, a Saar balpartján, Sankt-Johannal szemben, vasút mellett, (1890) 13 812 lak., hajító szíj-, ecet-, tapéta- és vasárukészítéssel, bőr- és sörgyártással, szénkereskedéssel; városházzal, amelyben az I. Vilmos császár rendeletére a francia-német háboru egyes epizódjait ábrázoló Werner-féle képek láthatók; egy kastélylyal, amelyben 1793-ig a nassau-saarbrückeni hercegek laktak, akiknek síremlékei a kastély melletti templomban láthatók. A város (az ókorban Augusti muri) az egykori S. grófságnak volt fővárosa, amely 1381-1797. a nassaui hercegi család egyik ágáé volt és 1801-ben Franciaországhoz, 1815. pedig legnagyobb részében Poroszországhoz került. Az 1870-71-iki német-francia háboruban aug. 2. itt volt az első összeütközés németek és franciák közt, amelynek maga Napoleon császár és a trónörökös voltak szemtanui; ez utóbbi itt állt tűzpróbát. A város ekkor a franciák kezébe került, de az aug. 6. Spicheren mellett kivívott porosz diadal után a franciák a városból kivonultak. V. ö. Köllner, Gesch. der Städte S. u. St.-Johann (Saarbrücken 1865).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.