ÍRÁSTUDÓ (TÖRVÉNYTUDÓ), ZSIDÓ.
ÍRÁSTUDÓ (TÖRVÉNYTUDÓ), ZSIDÓ. Tanult férfiak osztálya, akik főként a törvény rendszeres tanulmányozásával és magyarázásával foglalkoztak (Mt 22,35); törvénytanítóknak (Lk 5,17) és rabbiknak (mester) (Mt 23,8) is nevezték őket; életüket a törvény megőrzésének, másolásának és magyarázásának szentelték; hogy biztosítsák a törvény szentségét és sérthetetlenségét, részletes és igen bonyolult tanrendszert fejlesztettek ki, amely a »vének rendelései« vagy »ősök hagyományai« néven volt ismeretes (Mt 15,2–6); mindenféle magasabb fokú oktatást a kezükben tartottak; gyakran bíróként is működtek a zsidó törvényszékeken, és mint tagok, részt vettek a nagytanács ülésein is (Mt 26,57); laikusok voltak, nem papok; legtöbbjük világi mesterséget is űzött, mert elvárták tőlük, hogy a tanításért ne fogadjanak el díjazást; elkeseredett ellenfelei voltak Jézusnak (Mk 2,16), Aki megfeddte őket (Mt 23); elítélésénél fontos szerepet játszottak (Mt 26,57), majd üldözték az őskeresztyén gyülekezetet is (Csel 4,5; 6,12).
