Tégla Agyagból kiformázott, napon szárított vagy kemencében kiégetett építőanyag; kötőanyagául leggyakrabban felaprított szalmát használtak. A téglák egymáshoz illesztésére olvasztott szurok szolgált. Az ókorban használatos tégla a mainál jóval nagyobb és négyzet alakú volt. Használata a folyam menti országokból terjedt el, ahol a megfelelő alapanyag rendelkezésre állt (Mezopotámia, Egyiptom), de használták Palesztinában is, a terméskőnél könnyebb megmunkálhatósága miatt. Lehetőség szerint azonban a téglafalakat terméskő alapra rakták. Téglából kezdett épülni BÁBEL TORNYA (1Móz 11,3). Egyiptomban Izráel fiait rabszolgamunkaként tégla előállításával foglalkoztatták, ez a munka egyébként is rabszolgák és hadifoglyok feladata volt (2Móz 5,6kk; vö. 2Sám 12,31). Ézs 65,3-ban a »téglaoltár« jelentése bizonytalan, valószínűleg hordozható oltárról van szó. Az ÚSZ az építőkő kifejezést használja (Mt 24,2; 1Pt 2,4).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.