Vaskor
Vaskor Az ARCHEOLÓGIÁban használatos korszakbeosztás a régi korokra vonatkozóan az eszközkészítéshez használt alapanyag dominanciája szerint történik (kő-, réz-, bronz-, vaskor). Ezeknek az abszolút kronológiában elfoglalt helye az adott terület fejlődésétől függ (földünk néhány területén a kőkorszak szinte napjainkig tartott). Palesztinában a vaskor Kr. e. 1200-300 tartott, lényegében egybeesik Izráel szorosabb értelemben vett történetével, amit a honfoglalástól Nagy Sándor hódításáig szoktak számítani.
A további beosztás: a) Vaskor I, kb. Kr. e. 1200-1000. Megközelítőleg egybeesik a bírák korával. Erre szokták vonatkoztatni az 1Sám 13,19-22 megjegyzését, mondván, hogy a fejlődésben előbbre járó filiszteusok megtartották maguknak a vasgyártás monopóliumát. Ilyenkor azonban figyelmen kívül hagyják azt, hogy a felsorolt eszközöket bronzból is el lehet készíteni. Markánsan elválik az előző (késői bronz) kortól, e változást azonban nem mindenütt az izráeliták okozták, erre az időszakra esik pl. a tengeri népek pusztítása, vagy számos belső háború.
b) Vaskor II, kb. Kr. e. 1000-587, vagyis a királyság kialakulásától a babiloni fogságig. Tovább is szokták osztani: IIa kb. Kr. e. 1000-900; IIb 900-800; IIc 800-587. Erre a korszakra esik Izráel berendezkedése az országban, a közöttük élő kánaáni közösségek feloldódása, a kultusz centralizációja (elsősorban D-en), az izráeli városok, általában az építészet fejlődése, bizonyos fenntartásokkal következtetni lehet az életszínvonal változására és a társadalmi különbségek kifejlődésére. Megismerjük az anyagi kultúrát.
c) Késő vaskor (vaskor III) vagy perzsa kor. A babiloni fogság idejéről elsősorban az 587-es pusztítás, meg a következő elszegényedés nyomai tanúskodnak. A perzsa korban a helyek egy része végleg lakatlan marad.
CP
