Fényi Gyula
Fényi Gyula (Sopron, 1845. jan. 8. – Kalocsa, 1927. dec. 21.): csillagász, az MTA l. tagja (1916). Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi, innsbrucki és belgiumi főisk.-kon folytatta. 1864-ben a jezsuita rendbe lépett. Előbb tanár, majd 1886-tól 1913-ig a Haynald-obszervatórium ig.-ja volt Kalocsán. Kutatásai főként a Nap légkörének fizikájára, különösen a protuberanciákra irányultak. Nevét a Haynald obszervatórium Közleményei c. sorozat kiadásával, ebben, továbbá az Astronomische Nachrichten és Memoria degli Spectroscopisti c. szakfolyóiratokban közzétett tanulmányaival tette ismertté. Meteorológiával is foglalkozott, különösen a szélfordulások Sprung-féle törvényéről és a légnyomás napi menetéről értekezett. Számos tudományos testület választotta tagjául. – F. m. A napon észlelt jelenségek természete (Bp., 1918); A nap légköri fizikája (MTA székfoglaló, Bp., 1918); Die Periodizität der Protuberanzen der Jahre 1886–1917 (Kalocsa, 1922) . – Irod. Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története (Bp., 1930); ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat évkönyve (Bp., 1959).
