István, III.
István, III. (? , 1147 – Esztergom, 1172. márc. 4.): király (1162–1172). II. Géza kir. elsőszülött fia. III. Henrik osztrák hg. leányával, Ágnessel kötött házassága (1166? ) gyermektelen maradt. Apja halála után 14 éves korában koronázták meg, uralmát a Mánuel bizánci császár elleni harc töltötte ki. 1162-ben II. László elfoglalta az országot és a trónt, ~ osztrák földre menekült. II. László halála (1163. jan. 14.) után Mánuel másik nagybátyját, Istvánt léptette fel ellene, de ~ IV. Istvánt 1163. jún. 19-én a fehérvári csatában megverte és elfogta. Az 1163 őszén megindult újabb görög támadás váratlan megegyezéssel végződött, Mánuel ~ öccsét, Bélát örököséül fogadta. A harcok Mánuellel mégis tovább folytak. IV. István halála után Mánuel Béla hg.-et léptette fel ~ ellen. A változó szerencsével folyó harcokban a bizánciak ugyan elfoglalták Zimonyt (1165. júl.), sőt Zimony mellett súlyos vereséget mértek ~ csapataira (1167. jún. 18.), de a horvát és dalmát terület szilárdan ~ kezében maradt, s az erdélyi görög–kun betörést is elhárították. 1169-ben elismerte az egyház igényeit, lemondott arról a jogáról, hogy a kir.-i monostorok apátjait letegye és vagyonukat felhasználja. Fehérváron temették el.
