Kalecsinszky Sándor
Kalecsinszky Sándor (Sátoraljaújhely, 1857. febr. 27. – Bp., 1911. jún. 1.): kémikus, az MTA l. tagja (1902). A bp.-i tudományegy.-en nyert tanári oklevelet. Than Károly és Lengyel Béla mellett 1878-tól gyakornok, 1883-tól tanársegéd. 1883-ban Heidelbergben Bunsen laboratóriumában dolgozott. 1884-től a Földtani Intézet vegyésze, itt korszerű laboratóriumot rendezett be kőszénvizsgálatokra és gazdag agyagipari gyűjteményt szervezett. 1892-ben a Természettudományi Társ. a mo.-i kőszéntelepek technológiai vizsgálatával bízta meg. Az erdélyi sós tavak rejtélyes felmelegedését eredményesen kutatta. – F. m. A magyar korona országainak ásványszenei… (Bp., 1901); A magyar korona országainak megvizsgált agyaga (Bp., 1905); Naptól felmelegedő sóstavak… (Term. tud. Elemei, III. Bp., 1904). – Irod. Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1901–1925 (I., Bp., 1931); Pap János: Ismertetés K. S.-ról (Magy. Kém. L. 1961).
