Kövesligethy Radó
Kövesligethy Radó (Verona, Olaszo., 1862. szept. 1. – Bp., 1934. okt. II.): fizikus, csillagász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1895, r. 1909). Középiskolás korában új módszert dolgozott ki az állócsillagok parallaxisának kimutatására. 1881–84-ben a bécsi egy. hallgatója volt, ott szerzett diplomát. 1882-től a bécsi csillagvizsgáló segéde. 1883-tól 1887-ig az ógyallai obszervatórium megfigyelője. 1883 –93 között a pesti tudományegy.-en Eötvös Loránd tanársegéde, 1889-ben az egy. kozmográfiai és geofizikai magántanára, 1897-től rk., 1904-től ny. r. tanára. 1904-ben a Nemzetközi Földrengési Szövetség állandó tagjának választotta. 1906-ban Bp.-en megalapította a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egy.-i Földrengési Obszervatóriumot, melynek haláláig ig.-ja volt. A Tanácsköztársaság alatt a Tanárképző Intézet ig.-ja. Ezért 1921-ben az Egyetemi Tanácstól megrovásban részesült, és egy.-i tanári munkáját csak 1924–25-ben folytathatta tovább. 1933-ban nyugdíjba ment. Számos külföldi társaság rendes tagja volt. 1924-ben a Földrajzi Társaság a Lóczy-emlékéremmel tüntette ki. Tudományos műveit és dolgozatait a hazai és külföldi szaklapok közölték. – M. A mathematikai és csillagászati, földrajz kézikönyve (Bp., 1899): Seismonomia (Modena, 1906; latinul); A világegyetem (Bp., 1906). – Irod. K. R. Nekrológ (Földr. Közl., 1934); Simon Béla: K. R. (Term. tud. Közl., 1936); Barlai Katalin: K. R. (Élet és Tud., 1955. 6. sz.)
