Marót Károly(Arad, 1885. márc. 2. – Bp., 1963. okt. 27.): klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1945, r. 1956), Kossuth-díjas (1962). A bp.-i egy. elvégzése után vidéken volt középisk. tanár. 1917-ben a kolozsvári egy.-en magántanár, majd 1924-ben a szegedi egy.-en a klasszika-filológia rk. tanára. 1946-ban tanszékvezető r. tanárnak nevezték ki. Szegedről 1947-ben Bp.-re került és a bp.-i egy.-en tanított egészen haláláig; Megalakulása (1958) óta elnöke volt az Ókortudományi Társ.-nak. Nagy irodalmi működést fejtett ki. Tanulmányainak többsége a görög eposz korát és etnográfiai vonatkozásait tárgyalja. – F. m. Fejezetek a Homeros kérdéshez (Bp., 1907); A vallás egyénlélektani gyökerei (Bp., 1919); Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Csengery-emlékkv., Szeged, 1926); Goethe görögsége (Szeged, 1932); Hornyánszky Gyula (Bp. 1934); Faj- és fejlődés az ethnológiában (Ethnographia, 1936); Homeros „a legrégibb és legjobb” (Bp., 1948); A görög irodalom kezdetei (Bp., 1956, németül 1960). – Irod. Szalay Ágnes: M. K. irodalmi munkássága (Antik Tanulm. 1955); Trencsényi-Waldapfel Imre: M. K. (Magy. Tud. 1964. 3. sz.); Moravcsik Gyula: M. K. (Antik Tanulm. 1964. 1 – 2. sz.); Ortutay Gyula: M. K. temetésén (Ethnographia, 1964. 1 – 2. sz.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.