Palágyi Lajos(Óbecse, 1866. ápr. 15. – Bp., 1933. márc. 7.): költő. ~ Menyhért öccse. Különböző vidéki városokban, majd 176-tól Bp.-en élt. Tanulmányait magánúton végezte. Óraadással, majd 1884-től újságírói munkával tartotta fenn magát mint a Pesti Napló, majd a Magyar Nemzet munkatársa, 1894-től a Fővárosi Lapok segédszerk.-je. Rokonszenvezett a szociáldemokrata mozgalommal, több versét közölte a Népszava. Bátyjával együtt szerk. a Jelenkor c. hetilapot. 1899-től sárospataki, 1901 – 20-ban bp.-i tanítóképző intézeti tanár. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásáért, ennek bukása után, nyugdíjazták és kizárták a Petőfi Társ.-ból. Kritikai és pedagógiai tanulmányokat is írt. 1909-ben lefordította Goethe Faustját. Költői pályafutása kezdeti szakaszában a modern szocialista eszmék megszólaltatója volt, de fejlődésében rövidesen megtorpant s elfordult a társadalmi problémáktól. A Horthy-rendszerben azonban nem bocsátották meg ifjúkori szocialista állásfoglalását és hevesen támadták. Élete utolsó éveiben magányosan, visszavonultan élt. – F. m. Palágyi Lajos válogatott költeményei (Bp., 1926); Parittya (Válogatott művek Tóth Gyula válogatásában és utószavával, Bp., 1966). – Irod. Sporer János: P. L. élete és költészete (Bp., 1937): Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959); Soproni János: P. L. születésének századik évfordulójára (Népszabadság, 1966. 88. sz.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.