cs. kir. kamarás,szül. 1839-ben Gyarmatán, Temesm., hol atyja b. A. György Temesmegye alispánja volt; a reáliskolát szülővárosában látogatta; 14 éves korában a bécsi polytechnikumra ment, melyet két év mulva elhagyott és 1855-ben a hadseregbe lépett, hol a 2. dsidás-ezredben hadnagy lett és szolgált 8 évig. Az 1859. hadjárat alatt Olaszországban harczolt. Ekkor nyilt alkalma az olasz méhészettel megismerkednie, melyet később hazájában is meghonosított. 1862-ben mint százados a katonai pályától megvált és Hohenheimban a gazdászati tanfolyamot hallgatta; később Németország egyéb gazdászati intézeteit is látogatta s különösen a méhészettel és a nemzetgazdasággal foglalkozott. Hazájába visszatérvén, a méhészetnek szentelte minden idejét. 1866-ban ismét belépett a hadseregbe s részt vett mint kapitány az olasz háborúban. A béke helyreálltával haza térve a Bánságba, Temes-Gyarmatára költözött és méhészetét ritka nevezetességre emelte, úgy hogy még a külfölddel is kereskedést űz és évenként ezer rajon fölűl szállít oda. 1885-ben saját költségén Bulgáriába ment, a sebesült vitézek segélyére oda sietett vörös-kereszt egyletet vezénylendő 1887 óta országgyűlési képviselő, 1872 óta cs. kir. kamarás.
A méhészetet elméletileg az irodalmi téren is gyarapította czikkeivel, először a buziási Ungarische Bieneben 1875-ben, majd a Magyar Méhben, melynek 1880. márcz. 1. óta társszerkesztője, az Eichstädter Bienen-Zeitungban és a párisi Agriculteurben. A Földmivelési Érdekeinknek is munkatársa volt 1873–74-ben.
A Gallus szaklapban a nyulászati-rovat vezetője.
Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet.
Magyar Plutarch, Győr, 1879.
Sturm, Uj országgy. Almanach.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.