földmivelési- ipar- és kereskedelmi miniszter, idősb B. György fia, szül. 1820. szept. 20. Pozsony-megyében; tanulmányait a Theresianumban végezte. 1842-ben lépett a közpályára Tolna-megyében mint tiszt. aljegyző; a következő tisztujítás alkalmával főjegyző lett és 1848-ban Tolnam. pinczehelyi kerülete országgyűlési képviselővé választotta. A világosi katasztrófa után őt is elfogták, de két havi fogság után szabadon bocsátották; ekkor visszavonult tolnamegyei birtokára. 1861-ben Tolnamegye első alispánja s országgyűlési képviselője lett; 1865–9-ben ismét Tolnamegyét képviselte. A kath. congressus alkalmával a szabadelvű kisebbség élén küzdött a modern eszmék mellett. 1865-ban a m. kir. helytartótanács elnöke lett; ezen méltóságától, saját kérelmére 1867. febr. 5. fölmentetett. Az 1867. kiegyezés után csatlakozott a Deák-párthoz. 1874. márcz. földmívelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter lett, mely tisztét 1875. márcz.-ig viselte, midőn a Bittó-Ghyczy miniszterium visszalépett. Az 1875. országgyűlésre is megválasztotta Kővárvidék felső kerülete képviselővé. Utolsó országgyűlési beszéde az volt, melyben élesen megtámadta Sennyei báró politikáját. Meghalt 1875. okt. 25. Faddon.
Bezerédj István jellemrajzát irta meg Csengery, M. Államférfiak cz. könyvébe.
Munkái:
1. Országgyűlési beszéd 1861. máj. 17. Pest. (Szalay Lászlóéval.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.