ág. ev. lelkész, sziléziai származású; Magyarországba jött és Eperjesen a főtemplomnál lelkészkedett, egyszersmind iskolafelügyelői tisztet is viselt; de itt tiszttársával Sartorius Jánossal, a ki önző, czivakodó és kevély ember volt, igen sokszor feszült viszonyba jött. Az 1663. máj. 15–17. Eperjesen tartott zsinaton az ő peres ügyök is tárgyaltatott, melynek érdemében következő czímű iratot adott be: Brevis demonstratio Johannem Sartorium ecclesiae eperiensis diaconum non esse verum lutheranum, sed fanaticum, oblata synodo Epperiensi 1663. celebratae; és Examen responsionum Sartorii, 1663. Sartorius azonban, mint Klein irja, részrehajló ítélet következtében fölmentetett, az ártatlan Eckard pedig hivatalát letette. Miután Eperjesről végképen elment, Leibiczon Szepesmegyében lett lelkész, honnét megidéztetett Pozsonyba, a rendkívüli törvényészék elé, de ott nem jelent meg, hanem 1674-ben önkéntes számkivetésbe ment Sziléziába és mint száműzött halt meg 1682-ben Boroszlóban. Neje Neumann Anna volt; egyik fia András Késmárkon lett rektor, a másik Ábrahám atyja halála után Magyarországba jött és Mislaván, Kassához közel lett lelkészszé; Anna nevű leánya pedig egy késmárki gyógyszerészhez ment nőül.
Genersich, Die königl. Freistadt Késmárk II. 231. l.
Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék. Sárospatak, 1874. 55. l.
Figyelő XVII. 387. l.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.