Sándorffy Nándor
Sándorffy Nándor
bölcseleti és theologiai doktor, főgymn. hittanár, erdély-egyházmegyei áldozópap, szül. 1859. máj. 6. Debreczenben (Biharm.), 1893-ban nyert tanári oklevelet. A bölcselet és dogmatika tanára volt a gyulafehérvári püspöki lyceumban. Jelenleg főgymnasiumi vallástanár Fiuméban.
Czikkei a Közművelődésben (1890. 31., 32., 34. sz. A szépművészetek); a Magyarország vármegyéi és városai: Fiume cz. monographiában (1897. A kath. egyház Fiuméban); írt a Gyulafehérvári Hetilapba, a M. Sionba és Bölcseleti folyóiratba.
Munkái:
1. Gondolkodástan. Gyulafehérvár, 1887.
2. Istentan. Gyulafehérvár, 1889.
3. Az állatvilág csodái, az ész és ösztön a hit világításában. Bpest, 1903. (Különnyomat a Hitvédelmi Folyóiratból.)
4. Lénytan. (Ontologia.)...
5. Szellemtan. (Pneumatologia.) Mind a kettő hectographia.
M. Könyvészet 1887., 1903.
M. Sion 1890. 641. l.
Vajda Emil Névkönyve 94. l.
