agrármozgalmi dal, agrárszocialista dal, parasztmozgalmi dal: a munkásmozgalmi dal egyik válfaja, az agrárproletariátus és a szegényparasztság mozgalmainak költői terméke. Virágkora a századforduló évtizedeire és az 1930-as válságévekre esett. A korabeli időszerű félnépi politikai jellegű programköltészet egyik legismertebb műfaja. Némely darabja népköltészeti gyűjteményekbe is bekerült, egyes sorok pedig szállóigeként maradtak fenn. (Legyen kérges annak is a tenyere, Aki miatt nincs a népnek kenyere!) Az agrármozgalmi dalok egy részét →történeti énekek dallamára alkalmazták, ezek közül legnépszerűbb egy reformkori Metternich-ellenes gúnydal (Magyarok vagyunk, nincs szabadságunk…) és a →Kossuth-nóta volt; más részüket pedig divatos →népdalok és népies műdalok (→magyar nóta) (Édesanyám is volt nékem; Jaj, de magas, jaj, de magas ez a vendégfogadó; Páros élet a legszebb a világon…) dallamára énekelték, esetleg magát a szöveget fordították visszájára (Gyere velem akáclombos falunkba, Térdig járhatsz ott a sárba, a porba…). Sok a dallam nélküli szövegvers és egyéb műfaj is, ezek általában kevésbé sikerültek. Az agrármozgalmi dalok tudatos szerzői alkotások, bár a költő sokszor ismeretlen vagy álnéven (Paraji Illés, Pörge Pista) szerepel; egyébként van köztük vidéki munkás (a dunapataji Dobor István, a hódmezővásárhelyi Nagy Sándor), továbbá szociáldemokrata (Csizmadia Sándor, Szabó Sándor) és kommunista (Hidas Antal, Kende István, Szatmári-Szatyi Sándor) költő. A századforduló különféle agrármozgalmai (Áchim, Mezőfi, Szántó Kovács, Várkonyi) jellegüknek megfelelően részesítették kisebb vagy nagyobb előnyben a népies formákat és műfajokat. Az agrármozgalmi dalok eszmei mondanivaló és funkció szerint lehetnek szociális →panaszdalok vagy kesergők (Arattam én a múlt nyáron, A hasznát még ma is várom; Ennék, de nincs mit; Perdül a kis dob, jön a végrehajtó…), tiltakozó dalok (Főbíró úr, itten van a papiros; Már én többet ... Szolgalegény nem leszek; Szocialista, az akarok lenni!), ún. biztatók vagy buzdítók (Ajkunkról újra zeng a dal; Föl, föl a harcra munkásnép; Szocialista rabok, Ne szomorkodjatok!), →kortesdalok (Áchim András azt üzente; Munkásember a jelöltünk…), klérus- és úrellenes gúnydalok (→csúfoló) (Aranyozzák a templomunk oltárát; Megverte a sors is…) és végül ún. szocdemcsúfolók (Földmunkások Szövetsége, ebadta…). A különféle →indulók, →sztrájkdalok, továbbá a május elsejei tüntetésekről, vörös zászlóról stb. szóló dalok azonosak a →munkásdalok, ill. →munkásmozgalmi dalok megfelelő csoportjaival, az ún. szocialista eskü, miatyánk, tízparancsolat, zsoltár stb. pedig a korabeli katonaköltészet egyes műfajaihoz hasonlítanak. – Irod.A parasztdaltól a munkásdalig (Bp., 1968).
Népkör egy alföldi városban a múlt század végén
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.