árendás: azoknak az elnevezése, akik egyénileg vagy csoportosan (pl. valamely település) ingatlan javakat béreltek. Az árendásság fogalma a 17. sz. első harmadában alakult ki. Az árendás a tulajdonossal szerződéses (contractus) bérleti viszonyban állt. Az árendás →jobbágyok rendszerint →szabad menetelű jobbágyok voltak, de ha nem is minden esetben, a földesúrhoz való viszonyuk mindenképpen kedvezőbb volt, mint az →urbárium alapján szolgáló társaiké. A jobbágy a birtokában levő föld után haszonbért fizetett, s általában egyéb szolgáltatással nem tartozott a földesúrnak. Az úrbéresek rendszerint megüresedett →jobbágytelket, →majorsági birtokrészeket, remanenciália földet, legelőterületet (→makkoltatás), ill. valaminek a jogát (pl. italmérés) bérelték. A török alól felszabadult Alföldön a 18. sz.-ban általános gyakorlat volt, hogy az elpusztult vagy elnéptelenedett települések →határait a szomszédos helységek legeltetésre vagy szántóművelésre bérbe vették a tulajdonostól, ezek az ún. →pusztabérletek. Az árendásnak újabb, rokon fogalma, a népnyelvben árendásnak nevezett →bérlő. Az árendást helyenként a szerződéses viszony miatt →kontraktualistának is nevezték. (→ még: árendás föld, →beneficiátus legelő, →taksa) – Irod. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948); Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).
Török Katalin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.