fantasztikum <gör. ’elképzelhetetlen, hihetetlen’>: az alkotásfolyamat belső előfeltételei egyikének, a fantáziának mint emocionális-intellektuális folyamatnak terméke. Szaktudományi értelmezése tehát jelentősen eltér a szó (pejoratív) etimológiai, köznapi, olykor filozófiai-ismeretelméleti jelentésétől: nem azonosíthatjuk mindenkor a hamis tükrözéssel. A fantázia működése elengedhetetlen mindenféle alkotásfolyamatban; funkcionális terhelése azonban különösen az esztétikai szférában, ennélfogva a folklórban nagy. Egyes folklórműfajok (mítosz, mese, hősdal, hiedelemmonda) poétikája teljes mértékben a fantasztikumra épül; másokban szerepe kevésbé jelentős, a különbséget meghatározandó azonban nem érhetjük be a fantasztikum – realizmus ellentétre szűkítéssel. A megjelenéstípusainak és ezek történeti fejlődésének feltárásával a szaktudomány még adósunk. – Irod.Vetter, A.: Die Erlebnisdeutung der Phantasie (1950); Caudwell, Ch.: Illúzió és valóság (Bp., 1960); Vigotszkij, L.: Művészetpszichológia (Bp., 1968).
Istvánovits Márton
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.