felelgetős mese: kötött formájú epikum, melyet rendszerint úgy adnak elő, hogy a mesemondó kérdez, egyik vagy valamennyi hallgató válaszol. A magyar népi szóhasználatban a gyermekek körében, játszás vagy hintázás közben párbeszédes formában is előadható →formulameséket nevezik így, ugyanez a forma előfordul azonban egyes népszerű, napjainkban gyermekjátékként használatos dramatizált mesénkben, mondánkban (ludas játék, tyúkozás, kecskejáték, angyal-ördög játék, hidas játék stb.), valamint fonóbeli és lakodalmi játékaink között is (→katekizmusi ének AaTh 2010; vö. „Az ördög kilenc kérdése” AaTh 812A*). A felelgetős mese előadható szóban vagy dalban („Hol jártál, báránykám?”→szitakötögető). Országosan, Európa-szerte ismert forma, anyagának, eredetének, társadalmi-történeti környezetének feltárásával adós a folklórkutatás. A felelgetős mesék egy részének közvetlen forrása minden bizonnyal az iskola, és felhasználhatók a kezdetleges számolás, betűvetés, rímalkotás elsajátíttatására is. Egyes típusaik azonban a keresztény egyházi, iskolai gyakorlaton túlmutatnak (→ még: csalimese, →hangutánzó). – Irod.Taylor, A.: Formelmärchen (Hdwb. des deutschen Märchens II., Berlin–Leipzig, 1934–40); Viski Károly: Drámai hagyományok (A magyarság néprajza, III., Bp., 1941–43); Kovács Ágnes: A magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoportja Adattárában).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.